Az új Alaptörvény hatályba lépése jelentős változásokat eredményezett az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokban is. Ezek közül a gyakorlati jogalkalmazás számára talán legjelentősebb az ún. „valódi” alkotmányjogi panasz bevezetése.

A rendszerváltást követő jogállami alkotmányos berendezkedés egyik óriási hiányossága volt, hogy az Alkotmánybíróságnak nem volt hatásköre az alkotmánnyal ütköző egyedi bírósági döntéseket alkotmányossági szempontból akkor is felülvizsgálni, ha az adott ügyben kizárólag a bíróság jogalkalmazása, jogértelmezése az, amely ellentétes az alkotmányos normákkal, de maga az alkalmazott jogszabály nem alkotmányellenes. Az alkotmányjogi panasz jogorvoslati intézménye eddig is létezett, de mindezidáig csak és kizárólag akkor lehetett igénybe venni, ha maga az egyedi bírói döntés alapjául szolgáló, alkalmazott jogszabály ütközött az alkotmánnyal.

Az alkotmányjogi panasz eddigi formája lényegében megmaradt, de 2012. január 1-jétől már arra is lehetőség van, hogy a panaszos a bíró jogértelmezését, illetve jogalkalmazását kifogásolja alkotmányossági, alapjogi szempontból. Létrejött tehát a bírói jogalkalmazás valódi alkotmányossági kontrollja, hiszen most már egyedi ügyekben is alapjogi vizsgálat alá tárgyává tehetők a bíróságok döntései, és nemcsak a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) általános jogértelmezési iránymutatásait jelentő jogegységi határozatok alkotmányossága vizsgálható felül.

Ez gyakorlati értelemben egy új jogorvoslati lehetőséget és fórumot jelent arra az esetre, amikor az adott ügyben az összes rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség kimerítése ellenére a panaszos Alaptörvényben biztosított jogát sértő bírói döntés születik. Jogirodalmi szakkifejezéssel élve: létrejött Magyarországon a valódi alapjogi bíráskodás, amely remélhetőleg jelentős mértékben fog hozzájárulni a bírói joggyakorlat fejlődéséhez, illetve ahhoz, hogy a bírói jogalkalmazásban végre nagyobb szerepet kapjanak az alkotmányossági, alapjogi szempontok is.

Az alkotmányjogi panasz iránti alkotmánybírósági beadványok készítése speciális munkát igényel, mert a hagyományos jogalkalmazás mellett elengedhetetlen szükség van az alapjogi rendszer, valamint az alapjogokkal kapcsolatos korábbi alkotmánybírósági gyakorlat átfogó és részletes ismeretére is.