Domain nevek vitáinak elbírálása a regisztráció előtt és után
A jelen írás a domain nevekkel kapcsolatos viták elbírálásánál irányadó szabályokban, illetve azok alkalmazásában tetten érhető különbségekre igyekszik rámutatni ahhoz képest, hogy a vitatott domain név még regisztráció előtt áll, vagy már regisztrálták azt. Más szabályok vonatkoznak ugyanis a két esetre, és e szabályok első olvasatra sem kifejezetten egyértelműek, azok gyakorlati alkalmazása pedig még több bizonytalanságot mutat.
A Magyarországon történő domain-regisztráció szabályait a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) által kiadott Domainregisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: DSZ) tartalmazza, amely meghatározza a regisztrálható domain névvel szemben támasztott formai és egyéb, jogi kritériumokat is. Ezek között szerepel a DSZ 2.2.2. pontja, amely az alábbiakat rögzíti:
2.2.2. Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő.
A domain név iránti igényt a Nyilvántartó még a végleges delegálását megelőzően először minden esetben meghirdeti a honlapján, és ettől számított 14 napon belül van lehetősége kifogást előterjesztenie annak, aki valamilyen okból sérelmesnek találja a domain név igénylését. A regisztrációt megelőzően a vitát az ISZT mellett működő Alternatív Vitarendező Fórum Tanácsadó Testülete dönti el. Ebben az eljárásban a Tanácsadó Testület a DSZ fent idézett 2.2.2. pontja alapján jár el, vagyis azt vizsgálja, hogy az igényelt domain név jogellenes, megbotránkozást, félelmet keltő vagy megtévesztő. A szabály absztrakt jellegéből sejthető, hogy igen tág a Tanácsadó Testület mérlegelési lehetősége a regisztrációt megelőző vitarendezés során. A DSZ nem tartalmaz semmilyen szűkítő, megszorító rendelkezést a 2.2.2. pontban foglalt szabály alkalmazására, tehát elvileg bármilyen szempontból jogellenes lehet egy domain név, ami akadálya lehet a regisztrációnak.
A Tanácsadó Testület számos elvi állásfoglalásában kifejtette, hogy a jogellenesség és megtévesztő jelleg vizsgálata során kifejezetten előtérbe kerülnek és érdemi szerephez jutnak a polgári jogi, gazdasági jogi, versenyjogi, szerzői és iparjogvédelmi szabályok. Ahogyan a Tanácsadó Testület többször is rögzítette, a domain név igénylése, delegálása és használata egy polgári jogi jogviszony, amelyben a polgári jog tisztességre és jóhiszemű joggyakorlásra vonatkozó alapelveinek ugyanúgy érvényesülniük kell, mint más polgári jogi viszonyokban. Tekintettel arra, hogy a domain név használata önmagában is komoly kereskedelmi értéket képvisel és a gazdasági verseny egyik jelentős eszköze, a domain név igénylése jogszerűségének regisztrációt megelőző elbírálása során különösen fontos és jellemző vizsgálati szempontot szolgáltatnak a versenytörvény előírásai, különösen a tisztességtelen piaci magatartás tilalma. Ezekben az ügyekben a Tanácsadó Testület markánsan figyelembe veszi a versenyjogi szabályokat, és jellemzően a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának megsértésére hivatkozva utasítja el a domain delegálás iránti igényeket a panaszosok javára.
A polgári jog és a versenyjog alapvető szabályai mellett a Tanácsadó Testület – a panaszos ilyen hivatkozása esetén – érdemben vizsgálja azt is, hogy az igényelt domain név használata nem valósít-e meg valamilyen szerzői jogi vagy iparjogvédelmi jogsértést.
A jelen írásnak nem célja ezeknek a szempontoknak a részletes ismertetése, csupán annyit kíván rögzíteni, hogy a domain regisztrációját megelőző vitarendezési eljárásban a DSZ 2.2.2. pontjának köszönhetően a Tanácsadó Testületnek a lehető legszélesebb a mozgástere, amelyben jellemzően versenyjogi, szerzői jogi, iparjogvédelmi szempontok szerint bírálja el az esetet és hozza meg a döntését.
Ehhez képest egészen más szabályok vonatkoznak a domain névvel kapcsolatos vitára akkor, ha a domain nevet már regisztrálták, és letelt a Tanácsadó Testület fenti eljárásának kezdeményezésére nyitva álló 14 napos határidő. Ezután ugyanis egyrészt a szintén az Alternatív Vitarendező Fórum keretein belül működő Regisztrációs Döntnök hatáskörébe tartozik a vita eldöntése, másrészt pedig a vita eldöntésére irányadó szabályok is eltérőek a regisztráció előtti vitarendezéshez képest. A Regisztrációs Döntnök eljárására saját eljárási szabályzata irányadó (RSZ), amelynek 29-30-31 pontjai rögzítik a vita elbírálásakor alkalmazandó szabályokat.
Az RSZ 29. pontja határozza meg a keretszabályt arra, hogy a vitatott domain nevet mikor kell visszavonni vagy a kérelmező panaszos javára átruházni. A szabály alapvetően két konjunktív feltételt rögzít, amelyek közül a második további két vagylagos esetre bontható:
1) a vitatott domain név azonos egy olyan névvel, vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre vonatkozóan a kérelmezőt kifejezetten megilleti valamely jogi oltalom (az RSZ szóhasználatával élve: védett név), vagy amelynek használatára a kérelmező egyébként jogszabály alapján kifejezetten jogosult;
2) ha a fenti feltétel teljesült, akkor emellett az alábbi vagylagos feltételek valamelyikének kell fennállnia:
a) a Kérelmezettnek (tehát a domain név igénylőjének) nem fűződik joga vagy jogos érdeke a domain név használatához
b) a Kérelmezett a domain nevet kifejezetten rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.
A Regisztrációs Döntnök eljárási szabályzatának 30. és 31. pontja differenciált szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy milyen esetekben állapítható meg a Kérelmezettnek a domain névre vonatkozó jogos érdeke vagy az azzal kapcsolatos rosszhiszeműsége.
A szabályozásnak a DSZ. 2.2.2. pontjához képest eltérő volta is arra utal, hogy a domain név regisztrációját követően a Regisztrációs Döntnök mozgástere sokkal kötöttebb a domain névvel kapcsolatos vita rendezése során, mint a regisztrációt megelőzően a Tanácsadó Testületé. Nem a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2. pontja szerinti feltételeket kell ugyanis vizsgálnia, hanem az RSZ differenciáltabb szabályait kell alkalmaznia.
Az RSZ fenti szabályainak értelmezése és alkalmazása azonban a differenciált voltuk ellenére egyáltalán nem problémamentes. Abból, hogy a jogos érdek hiánya a rosszhiszeműség mellett vagylagos feltétel, okszerűen adódhat a következtetés, hogy amennyiben megállapítható az RSZ-ben meghatározott bármely, jogos érdeknek minősülő eset – feltételezve és amellett, hogy a Kérelmezőnek a névre vonatkozó valamely oltalma vagy joga is fennáll –, akkor a rosszhiszeműséget már nem is kellene vizsgálni, hiszen a jogos érdek hiánya és a rosszhiszeműség vagylagos feltételek. Elvileg tehát első olvasatra logikus lehetne a következtetés, hogy ha a jogos érdeknek minősülő bármely eset fennáll, akkor nem beszélhetünk a jogos érdek hiányáról, ezért a domain név visszavonásának vagy a Kérelmező javára történő átruházásának nincs helye.
Nézzünk erre egy tipikus példát:
Igen gyakori eset, hogy egy cég (Kérelmező) kitalál magának valamilyen kereskedelmi márkanevet, amelyről szolgáltatásai, árui felismerhetőek, azt védjegyként lajstromoztatja, majd egy másik cég (Kérelmezett) ugyanezt a márkanevet vagy ahhoz megtévesztően hasonló nevet igényli domain névként regisztrálni a saját azonos szolgáltatásai, árui értékesítésének, forgalmazásának elősegítése céljából. A Kérelmező mint a védjegy jogosultja könnyen megakadályozhatta volna a domain név regisztrációját az igénylés meghirdetését követő 14 napon belül a Tanácsadó Testület eljárásának kezdeményezésével, hiszen a DSZ 2.2.2. c) pontjában említett jogellenességet a Tanácsadó Testület – széles jogértelmezési mozgástérrel – a védjegyoltalom megsértésében állapíthatta volna meg, és a domain nevet kétséget kizáróan a Kérelmezőre ruházta volna. Ha azonban a Kérelmező elmulasztja a regisztráció során fennálló jogorvoslati lehetőséget, akkor a regisztrációt követően kérelmének elbírálására már az RSZ fentebb hivatkozott szabályai irányadóak, azaz a Regisztrációs Döntnöknek nem egyszerűen a domain név igénylése/használata jogellenességét kell vizsgálnia, hanem az RSZ 29-30-31 pontjai alapján azt, hogy i) a Kérelmezőt megilleti-e valamilyen névjog a domain névre vonatkozóan, ii) és hogy Kérelmezett oldalán fennáll-e az RSZ-ben meghatározott jogos érdeket jelentő esetek valamelyike vagy a Kérelmezett domain igénylése kifejezetten rosszhiszeműnek tekinthető.
A fenti példában a Kérelmezőnek védjegyoltalma áll fenn a domain névként használt névre, ezért a domain név javára történő átruházásának egyik feltétele teljesült. Ugyanakkor ha a Kérelmezett a domain nevet vagy azzal megegyező nevet még a Döntnök eljárását megelőzően ténylegesen áruk, szolgáltatások értékesítésével kapcsolatban használta – például akár a domain névvel elérhető webáruház működtetésével –, akkor az RSZ által jogos érdekként meghatározott egyik eset fennállása állapítható meg, az RSZ30. a) pontja alapján. Ezért akár azt is mondhatnánk, hogy a jelen példában megállapítható a Kérelmezettnek a domain név használatához fűződő jogos érdeke, ezért a Regisztrációs Döntnök nem dönthet úgy, hogy a domain nevet a Kérelmezettől visszavonja. Ilyen értelmezés mellett nyilvánvalóan a bíróság hatásköre lenne a védjegyoltalom megsértésének megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása.
Ugyanakkor a szabály helyes és a gyakorlatban is alkalmazott értelmezése az, hogy még ha az adott esetre rá is illeszthető valamely, az RSZ-ben jogos érdeket megalapozó esetként szabályozott feltétel – tipikusan a30. a) pont –, akkor is vizsgálni kell, hogy emellett a domain név igénylése a szintén az RSZ-ben meghatározott feltételek alapján rosszhiszeműnek tekinthető-e vagy sem. Ha ugyanis a konkrét ügyben a domain név használata a rosszhiszeműségnek az RSZ-ben szabályozott valamelyik esetét kimeríti, akkor semmiképpen nem lehet a domain igénylését, használatát olyannak tekintetni, mint amire vonatkozóan a Kérelmezettnek jogos érdeke áll fenn.
Mindebből következik tehát, hogy a Regisztrációs Döntnök az ügyekben a Kérelem alapján az alábbiakat vizsgálja, ebben a sorrendben:
1. Van-e valamilyen névjog, oltalom, ami a Kérelmezőt megilleti a domain névként használt név tekintetében?
2. Haigen, akkor a Kérelmezett oldalán megállapítható-e jogos érdek a domain használatát illetően?
3. Végül felmerül-e, illetve megállapítható-e a rosszhiszeműség a domain név használatát illetően?
Konklúzióként jelenthető ki, hogy amennyiben a Regisztrációs Döntnök előtt nem igazolt a Kérelmezett oldalán a domainre vonatkozó jogos érdek – az RSZ fogalmai szerint –, akkor nem is vizsgálódik tovább, ha viszont a konkrét ügyben akár formailag a domain név használatára ráilleszthető a jogos érdeket jelentő valamely szabály, a Regisztrációs Döntnök mindig vizsgálja, hogy a formailag jogos érdeket jelentő használat nem minősül egyben rosszhiszeműnek is az RSZ szabályai és fogalmai szerint. Amennyiben igen, úgy a rosszhiszeműség minden esetben lerontja a jogos érdeket, és a fenti példában a Kérelmezettől a domain visszavonásra kerülne, hiszen a domain név használatára az RSZ 31. c), de méginkább d) pontjába ütköző módon került sor.
Mindezek miatt meglátásom szerint az RSZ 29. pontjának tényleges értelme az, hogy a Kérelmezettől akkor kell visszavonni a domain nevet, ha semmilyen, az RSZ szerinti jogos érdeke nem fűződik annak használatához, vagy a használat beilleszthető ugyan az RSZ szerinti jogos érdeket megalapozó esetek valamelyikébe, de a használat egyben az RSZ szerinti rosszhiszeműség valamelyik esetét is megalapozza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lehet jogos érdek az a domain igénylés vagy használat, ami rosszhiszeműen történik.
Végül, külön meg kell említeni a Regisztrációs Döntnök gyakorlatából egy jellemző ellentmondást. A Döntnök egyes döntésekben hangsúlyozza, hogy kizárólag az RSZ szabályai szerint vizsgálódhat, és nem dönthet el olyan vitákat, amelyek a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ez a deklaráció jellemzően a védjegyoltalmi- és szerzői jogi jogsértésekkel összefüggésben merül fel, amikor a Kérelmező valamilyen védjegyoltalom vagy szerzői jog jogosultja, és ennek megsértésére hivatkozással kéri a domain név visszavonását a Kérelmezettől. Az ilyen ügyek többségében a Döntnök rendszerint leszögezi, hogy önmagában a védjegyoltalom vagy a szerzői jog megsértése nem teszi megalapozottá a domain név visszavonása iránti kérelmet, hanem az RSZ-ben kifejezetten szabályozott feltételeket kell vizsgálni. Ez egyértelmű hatásköri állásfoglalás, aminek az alkalmazása azonban nem teljesen következetes, mert más döntésekben pedig a Döntnök kifejezetten állást foglal az ilyen jogsértésekről, és kifejezetten ezek miatt tekinti rosszhiszeműnek a védjegy igénylést. Emellett pedig jellemzően előfordul a döntésekben a versenyjogi szemlélet, illetve megjelennek a versenyjogi szempontok, és a Döntnök nem minden esetben követi szigorúan az RSZ szabályait.
Természetesen mind a Tanácsadó Testület, mind pedig a Regisztrációs Döntnök határozataival szemben bírósághoz lehet fordulni. Ez nem a klasszikus értelemben vett jogorvoslat, mert a bíróság nem a döntéseket jogosult felülvizsgálni, illetve a bíróság nem a Domainregisztrációs Szabályzat vagy a Regisztrációs Döntnök eljárási szabályzata alapján, illetve az abban foglalt szabályok figyelembe vételével jár el, hanem a jogszabályok alapján. A bíróság előtt a vitatott döntés önálló keresettel támadható meg, amely perben alperes az alternatív vitarendezés nyertese és maga a Nyilvántartó (hiszen a döntést végül ő hajtja végre.). A kereset jogcíme pedig valamilyen, a domain név használata által megvalósított, a bíróság hatáskörébe tartozó jogsértés kell, hogy legyen: versenyjogi, védjegyjogi, szerzői jogi vagy akár a Ptk. személyhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezésekbe ütköző jogsértés. Így a bíróság a vitát végül a jogszabályok alapján, az adott jogterület szabályai szerint fogja elbírálni.
A Regisztrációs Döntnöknek a hatáskörén túlmutató, esetleges téves jogalkalmazása egy alaposan és gondosan kidolgozott keresettel így a bíróság előtt orvosolható.
